Szabó Eszter (Református Kollégium) és Kertész Nándor (Mikes Kelemen Elméleti Líceum) bizonyára ismerős arcnak számít azok számára, akik ott voltak azon az iskolai bemutatón, ahol meséltek a The Duke of Edinburgh’s Award programról, a tapasztalataikról és természetesen arról, hogy miért éri meg végig vinni a fokozatokat. A díjátadó gálán őket kérdeztük, akik nem csak résztvevők, hanem aktív segítői is voltak a programnak.
Ti nem csak résztvevői, hanem aktív segítői is vagytok a programnak. Ha visszatekintetek az elejére, hogyan látjátok a kezdeteket? Mi motivált amíg csináltátok?
Szabó Eszter: A kezdetek nagyon nehezen indultak, de jó érzés, hogy végigcsináltam. Engem személy szerint a csapatom motivált, ők mellettem álltak a legnehezebb helyzetekben, meg persze a kitartás, ami segített, hogy végigvigyem a programot.
Kertész Nándor: Kilencedikes voltam, amikor az iskolában hallottam a programról, ezután kezdtem neki. Van egy telefonos applikációja a DOFE-nek, azon keresztül vezettem a tevékenységeimet. Motivált az, hogy ha már elkezdtem, akkor igenis vigyem végig, és ne hagyjam abba. Tetszettek a túrák, az is, hogy önkénteskedhettem és tanulhattam.
Mit kaptatok a DOFE-tól?
Eszter: Lehetőséget. Lehetőséget arra, hogy tanuljunk vagy csináljunk olyan dolgokat, amire esetleg nincsen anyagi hátterünk. Én személy szerint megkaptam azt a lehetőséget, hogy hegedülni tanuljak. Mindenki azt mondta, hogy soha nem fogom tudni elsajátítani, de mégis megtettem, a DOFE-nek köszönhetően.
Nándor: Elsősorban új emberekkel ismerkedhettem meg. Egy szó, mint száz: új barátokat, tapasztalatot.
Milyen tevékenységeket választottatok?
Eszter: Nekem az önkéntesség az Unitárius Egylet csoportjánál volt (az Unitárius Egyház keretén belül). Ez mellett hegedültem és úsztam.
Nándor: Nálam az önkéntesség a Máltánál jelentette az elsősegélynyújtást, például a Szent György Napokon vagy a Székely Vágtán. A szellemi tevékenységként a román nyelvtanulás választottam, az érettségire való felkészülés miatt, a fizikai pedig az úszás.
Szeretnétek folytatni? Ha igen, akkor miért?
Eszter: Szeretném mindenképp. Most fejeztem be az ezüst szintet, szeretném az aranyat is elkezdeni, amit már Kolozsváron fogok megcsinálni. Hogy miért folytatnám? Mert szerettem, lehetőséget kaptam, amit szerintem ki is használtam, és szeretnék még több lehetőséget kapni, amit kihasználhatok.
Nándor: Egyelőre még gondolkodom, de az egyetem miatt nem hiszem, hogy megvalósulhatna.